Biztosan te is hallottad már a mondást, miszerint „mindenkinek arra van ideje, amire akarja”. Nekem ez ebben a formában csak egy féligazság.

Anyaként több szerepben próbálok egyensúlyozni nap mint nap, ezért pontosan tudom, hogy vannak „apró betűs részek”, amelyeket nem árt figyelembe venni, mielőtt túl komolyan vesszük ezt a fülsértő piszkálódást. Ezer és ezer tervezett vagy váratlan esemény van az életünkben, ami nem támogatja az „énidőnket”.

Ilyen lehet például egy betegség, ami a kisgyerekeknél nagyon is gyakori, főként ha már közösségbe járnak. Ha mondjuk lázas a gyermek, nyilván nem élvez prioritást az ablaktisztítás. Tapasztalataim szerint a házimunkák szeretnek valahol a távolabbi jövőben tornyosulni…

Elrabolja a szabadidőd, például ha:

• túlórázni kell a munkahelyen,
• nem találsz dadát a gyerekednek,
• sürgősen el kell intézni egy hivatalos ügyet.

A végtelenségig lehetne folytatni, hogy minek kellene beleférnie 24 órába, és emiatt sajnos sokszor kiszorul a napjainkból a magunkra fordított idő. Pedig már régóta tudjuk, hogy akkor vagyunk hatékonyak, ha rendszeresen tudunk töltekezni.

Akkor mégis hogyan teremtsünk magunknak szabad órákat vagy legalább perceket? Nincs általános recept erre vonatkozóan, de néhány saját tapasztalaton alapuló technikát megosztok veled, hátha a segítségedre lesznek.

Egyszerűsítem a dolgokat.

Én például már meg sem nézem azokat a recepteket, amelyek így kezdődnek: elkészítési idő 4 óra… Vagy azzal, hogy jó anyagú, gyűrődésmentes ruhákat vásárolok, elbúcsúztam a vasalótól is. Gondold át, hogy te melyik tevékenységeden tudnál egyszerűsíteni!

Priorizálok.

Fent említettem, hogy ha beteg a gyermek, akkor nem a takarítás a legfontosabb. Ám mivel a végtelenségig úgysem lehet halogatni a rád váró feladatokat, ezért javaslom, írd össze őket, és állíts fel egy fontossági sorrendet is!

Kiszervezek.

Már régen túl vagyok azon, hogy nekem kell mindent megcsinálnom, ezért amiben csak lehet, segítséget kérek. Nem muszáj nagy dolgokra gondolni, néha az is elég, ha a nagyi viszi el sétálni a gyereke(ke)t vagy a férjed teregeti ki a ruhákat. Ezen felül – ha módodban áll – érdemes alkalmazni egy dadát, aki olykor pár órára a segítségedre lehet.

Kihasználom az ajándék perceket.

Isteni adomány, amikor a gyermekem fél órán keresztül egyedül, csendben játszik. Ekkor nem kezdek bele 25-féle új tevékenységbe, hanem egy pici, de annál fontosabb dolgot teszek meg magamért. Például kifestem a körmöm vagy éppen elolvasok egy-két érdekes cikket egy újságból. A lényeg, hogy magamra fordítom ezt az ajándék időt.

Elengedem.

Ha szemmel látom és ésszel felfogom, hogy ez most nem a kerítésfestés ideje, elengedem a dolgot. Pihentetem az ötletem, hogy átrendezem a nappalit. Ami várhat, mert annyira nem sürgős, egy ideig félreteszem. Nem halogatok, csak távolabbi időpontra szervezem a programot.

Amióta ezeket a pontokat szem előtt tartva szervezem a mindennapjaimat, sokkal több minőségi időt tudok magamra szánni. Ha van kedved, oszd meg velem, te hogyan csinálod! Ha pedig úgy érzed, szükséged van támogatásra az időgazdálkodásban, keress bizalommal!

Szeretettel,

Gabriella Coach

További blogbejegyzéseim: